egyházfórum
ALAPÍTVÁNY
KIADÓ
FOLYÓIRAT

A Teremtés evangéliuma

A Laudato si’ körlevél teológiájához

Ferenc pápa Assisi Szent Ferenc szellemétől és Naphimnuszától (Cantico delle creature) ihletve írta meg a teremtett világ védelmét célzó enciklikáját.[1]

A pápa mindjárt körlevele elején emlékeztet rá, hogy a Föld, közös otthonunk „egyben nővérünk is, akivel osztozunk a létben, olyan, mint egy szép anya, aki karjai közé zár minket” (1).

Nővérünk tiltakozik a rosszért, amelyet mi okozunk az Isten által neki adott javak felelőtlen használatával és visszaéléseinkkel. Azt gondoltuk, hogy tulajdonosai és urai vagyunk, felhatalmazva rá, hogy kifoszthassuk. Az erőszak, amely a bűntől sebzett ember szívében fészkel, megnyilatkozik a betegség ama szimptómáiban is, amelyeket a talajban, a vízben, a levegőben és az élőlényekben látunk. Ezért elnyomott és lerombolt Földünk a legelhagyatottabb és legrosszabb bánásmódban részesített szegények közé tartozik, „sóhajtozik és a szülés fájdalmait szenvedi el” (Róm 8,22). Elfelejtjük, hogy mi magunk is „föld porából vagyunk” (Ter 2,7). Maga testünk is a bolygó elemeiből épül fel, levegője adja lélegzetünket, vize éltet és felüdít. (2)

A körlevél rávilágít arra, hogy az Egyház a bibliai kinyilatkoztatás fényében milyen segítséget nyújthat a környezetvédelem súlyos problémáinak megoldását kereső szakembereknek, kormányfelelősöknek.

Bővebben...

A Sorstalanság teodiceája

A Holokausztot lehet tagadni, lehet relativizálni (elmismásolni, zárójelbe tenni), le lehet vezekelni, túlélőként is bele lehet halni (mint Méry, Borowski, Celan és Primo tették), és fel lehet dolgozni. Érthetően ma már legtöbben feldolgozását (vagyis a szörnyű téma értelmező átbeszélgetését) - amiben mi, magyarok még sokat tanulhatunk a németektől - tartják optimális megoldásnak. Csakhogy Auschwitz, melyet Kertész Imre Szináj és a Golgota mellé helyez mint a kinyilatkoztatás visszavonását, többek - köztük Pilinszky, J.B. Metz és éppen Kertész - szerint lezárhatatlan, és ezért a feldolgozás helyett az emlékezést tartják optimális megoldásnak.

Bővebben...

Falak vagy hidak?

A menekültkérdés közel egy éve megoldhatatlannak látszó feladat elé állítja az Európai Unió vezetőit és a tagországok kormányait. Az érvényes szabályozás eleve betarthatatlan volt: a gazdasági és politikai válságba süllyedő Görögország nem volt képes ellenőrizni a magyar-szerb szakasznál tízszer hosszabb tengeri határát Törökország felől, és nem volt felkészülve egymillió menekült regisztrálására sem, a késve fölajánlott segítséget pedig a nemzeti szuverenitásra hivatkozva sokáig elutasította. Ha Hellász még képes is lett volna minderre, akkor sem volt fölkészülve arra, hogy az összes menekülnek szállást és ellátást biztosítson, amint ezt az érvényes előírások szintén megkövetelik. Azt tette, amire tőle tellett: továbbintette a vonuló tömegeket, akárcsak Magyarország, és később Horvátország és Szlovénia is, jó üzlethez jutatva ezzel az embercsempészeket, és nagy számban lehetővé téve úti okmányok nélküli, ezért ellenőrizhetetlen személyek beszivárgását is, amit osztrák és német oldalról már régen fölpanaszoltak.

Bővebben...

Zakeus 2.0

         Élt abban a városban egy Zakeus nevű vámparancsnok, tehetős és tekintélyes ember, mert amilyen kis növésű volt, olyan nagy volt a hatalma. Ennek a Zakeusnak az volt a hobbija, hogy híres emberek fényképeit, autógrammjait és emléktárgyait gyűjtötte. Ha egy híres ember megjelent városában, közelükbe furakodott, lefényképezte őket, majd aláíratta velük a fényképet. Mivel azonban alig látszott ki a tömegből, ez csak ritkán sikerülhetett, ezért legmagasabb beosztottjait kérte meg, hogy ők fényképezzék le a híres embert, méghozzá vele együtt, ha sikerül mellé furakodnia. 

Bővebben...

Közoktatás: az egyházi iskolák felelőssége

Ez egy alapvetően naiv írás. De tudjuk: boldogok a lelki szegények.

A sajtó figyelmes olvasója meggyőződhet arról, hogy hazánkban számos alapvető ügy, intézmény, szolgáltatás súlyos problémákkal küzd (egyesek szerint), illetve csődben van (mások szerint – talán ezek az őszintébbek). Ebben az évben – melynek negyed része már eltelt – az oktatásról hallottunk legtöbbet. Ennek az a nyilvánvaló oka, hogy ez a legrosszabb, ennek van a legkárosabb hatása a nemzet jövőjére (bár lehet, hogy ebben a megtisztelő szerepben az első helyet az egészségüggyel holtversenyben foglalja el). A kormány a pedagógusok (és a társadalom) tiltakozását komolyan vette: egy-kettőre személycserét hajtott végre, összehozta a megfelelőnek tartott kerekasztalt, annak munkacsoportjait és máris döntéseket hozott (például, mindjárt a tárgyalások első napján, hogy a tankötelezettség felemelése nem időszerű, továbbá, hogy a tankönyvválasztékot nem bővíti). Külső szemlélő nehezen vetheti el azt a gondolatot, hogy a kormány célja az időhúzás, a tiltakozók kifárasztása és a (számára) lényeges princípiumok feltétlen megtartása.

 

Bővebben...

egyszaKözhasznúsági jelentéseinkhez kattintson ide.

Új adószámunk:
19667908-1-43