egyházfórum
ALAPÍTVÁNY
KIADÓ
FOLYÓIRAT

Házasság, család, papcsalád

Megtisztelőnek tartom a lehetőséget, hogy a családról szóló gondolataimat leírhatom, különösen is azért, mert nem vagyok se teológus, se családsegítő, se házasságterapeuta: evangélikus gyülekezeti lelkész, mentálhigiénés szakember és gimnáziumi magyartanár vagyok (jelenleg ez utóbbi csak zárójelben), emellett tizenhat éve házasember, és négy – tizenháromtól négy évesig terjedő – fiúgyermek édesapja. Jelenleg egy dunántúli kisváros evangélikus arányokhoz mérve nagy (3600 fős) gyülekezetében dolgozom. A két hivatásom – családfő és lelkész – állandó harcban, oda-vissza kapcsolatban, egymást áthatva áll egymás mellett, így amit most leírok, sokkal inkább saját tapasztalatok, illetve azoknak elméleti vagy szubjektív továbbgondolása, mint rendszeres tudományos értekezés. Dolgozatomnak három része lesz: először a házasság elvi alapjairól írok, majd a házassággal és családdal kapcsolatos aktuális etikai kérdésekről, végül a papcsalád sajátosságairól.

Bővebben...

A házasság problematikája az ókeresztény korban

Amikor az Egyházfórum szerkesztősége eldöntötte, hogy a folyóirat olvasói számára érdekes lehetne a házasság elvi és gyakorlati kérdésének ókeresztény megközelítése, akkor még nem tudtuk, hogy időközben Heidl György eszmetörténész, a Pécsi Tudományegyetem Esztétikai Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense, rövid időn belül fontos cikket jelentet meg „Alexandriai Kelemen a házasságról” címmel.1

A tanulmány kapcsán módszertanilag két nagyon fontos megállapítás fogalmazható meg: 1) hiányzik a történeti perspektíva (pl. a korabeli családfelfogás vagy a férfi és a nő közötti különbségtétel felvázolása2); 2) a szerző mellőzi a kortörténeti kontextualizálást (vagyis a konkrét környezetbe való beágyazást3). Heidl ugyanis nem annyira (eszme)történeti, hanem sokkal inkább (iránymutató szándékú) teológiai eszmefuttatást tár az olvasói elé. Meggyőződésének alapját az képezi, „hogy a modern katolikus házasságteológia a II. Vatikáni zsinat hatására mindinkább elmélyültté és letisztulttá vált, s egyre gondosabb figyelemmel fordul a házasság mint misztérium felé” (410). Hogy egész pontosan kik, milyen művek képviselik ezt a fajta katolikus teológiai modernitást, azt Heidl nem árulja el. Azt azonban világossá teszi, hogy „azt a teológiai szemléletmódot, amely a házasságban elsősorban misztériumot lát, és ezt tekinti a házasságteológia magvának, a házasság misztériumteológiai vagy misztológia megközelítésének” nevezi (420). Hogy ennek nem sok köze van a Konstantin előtti ókeresztény korhoz, az szemmel láthatólag nem zavarja. A II. Vatikáni zsinat alapján vizsgálni az ókereszténységet még teológiailag is problémás, történeti szempontból pedig egyszerűen minősíthetetlen.4

Bővebben...

Szüzesség, cölibátus és házasság a zsidóságban

1. Szüzesség 

Betulá

A bibliai betulá szót rendszerint szűznek fordítják le, mégis – nem jogi értelemben – jelentése kétséges, inkább jelenthet egy életkort, mint egy fizikai állapotot. A rokon akkád szó, a bátultu (hímnem: bátulu) és az ugarit btlt „egy serdülő, eladósorban lévő, leány”. Az, hogy egy nő, akit így hívnak, nem feltétlenül virgo intacta, bizonyítja egy ugarit mítosz elbeszélése Báál szexuális érintkezéséről Ánát istennővel, aki a megtisztelő btlt jelzőt viseli.[1] Egy Nippurból való arám varázsló szövegben van egy utalás egy betultá-ra, aki „terhes, de nem tud szülni”.[2] A betulá hímnemű párja a Bibliában gyakran a báhur, „fiatal férfi”.[3] A betulá szó egymást váltja a némileg szinonim, kort meghatározó álmá szóval, mely szintén egy fiatal nő megjelölésére szolgál. Így a Genesis 24,16.43-ban Rebekát először betulának, majd egy álmának nevezik. A két szó pontosan ugyanilyen váltakozása jelenik meg egy ugarit szövegben is[4]. Az álmá, az Izaiás 7,14 kétezer éves félreértése ellenére, „Íme a szűz fogan.....”[5] semmiben nem utal a kérdéses nő szüzességére. Az egyetlen mód, hogy a „szűz” szó világos értelmet nyerjen, a negatív úton történhet: pl. a sumér és akkád irodalom „virágától nem megfosztott”, „nem tapasztalt”, „nem megnyitott”, és „aki férfit nem ismert” terminus technikusokat használt. Rebeka leírása hasonló[6], akit először egy betulának, „fiatal nőnek”, és később „akit férfi nem ismert”-nek mond a bibliai szöveg.[7] Jogi értelemben azonban a betulá szigorú értelemben vett szüzet jelent, ugyanezt jelenti a batultu kifejezés is bizonyos akkád jogi kontextusban.

Bővebben...

Meghívó

Az Egyházfórum Alapítvány Kuratóriuma a
Fidentia pro ecclesia (Bátorság az egyházért)
emlékérmét 2012-ben 

Tímár Ágnes ciszterci nővérnek
és
Szabó Gyula katolikus plébánosnak 

ítélte oda áldozatkész, alapvető, hiánypótló és színvonalas egyháztörténeti kutatómunkájukért.

Ezennel szeretettel hívjuk Önt és minden érdeklődőt az emlékplakett ünnepélyes átadására, az azt követő kerekasztal beszélgetésre és szerény agapéra. 

A beszélgetés témája: Katolikus egyházi múltfeldolgozás 

A beszélgetés résztvevői:

Tímár Ágnes OCist

Szabó Gyula plébános

Tabajdi Gábor történész

Ungváry Krisztián történész

Várszegi Asztrik főapát

 

Időpont: 2012. november 17., 15:00 – 17:00 óra
Hely: Loyola Café, Budapest VIII. ker., Horánszky utca 20. 

 

Minden érdeklődőt szeretettel várunk.
Egyházfórum Alapítvány 

Európa nagykorú keresztényeket kíván

Keresztény impulzusok egy szolidáris és szabad Európának

„Igazi értékközösség nélkül nem létezik
megbízható jog-közösség sem”.

Hálásan köszönöm meghívásukat Düsseldorfba és a szíves fogadtatást. Örömmel jöttem, hogy „Az én Európám” sorozat keretében beszélhessek Önökhöz és Önökkel. Olyan időben kerül erre sor, amikor mindenki „Európáról” beszél – persze közel sem biztos, hogy olyan módon, ahogyan azt mi szeretnénk. Mi is tapasztaljuk, amit a berlini politológus, Herfried Münkler professzor, néhány napja mondott a rádióban: „Hatalmas centrifugális erők lépnek működésbe. Európa támogatottsága jelentősen apad.”

Bővebben...

egyszaKözhasznúsági jelentéseinkhez kattintson ide.

Új adószámunk:
19667908-1-43