egyházfórum
ALAPÍTVÁNY
KIADÓ
FOLYÓIRAT

Keresztény Európa — keresztények Európában

Valamikor a nyolcvanas években, amikor az MTA Művelődéskutatási Munkabizottságának titkára voltam Vitányi Iván elnöklete alatt, egy konferenciát szerveztünk Van-e szocialista kultúra? címmel. Kétféle elképzelés feszült egymásnak. Az egyik szerint ki kellene találni, milyen legyen az igazi szocialista kultúra. Mérei Ferenc ezzel szemben azt mondta - ártatlan képpel és gyilkos iróniával, de nagyon bölcsen -  a szocialista kultúra nem más, mint ami itt és most van. Úgy vélem némi megszorítással igaz ez a keresztény kultúrára is. Azzal a különbséggel, hogy az olyan-amilyen keresztény kultúrában van egy (Szentlélektől) ihletett szólam, aminek a következtében értékrendjét tekintve még az elvilágiasodott Európa is - nem csak elvileg, hanem de facto is - valamennyire keresztény maradt. Lehet, hogy most már én is papolok?

Bővebben...

Ajánlás

Rendhagyó lapszámot tart kezében a nyájas Olvasó: a megszokottnál kevesebb írást adunk közre, de nagyobb terjedelműeket. A Súlypont témájához, amely ezúttal a szexualitás, házasság, válás keresztény értelmezése, olyan tanulmányok érkeztek szerkesztőségünkbe, amelyek a problémát a maga végtelen komplexitásában, logikusan kötött gondolatmenetben elemzik. Érdemi tartalmi veszteség nélkül – úgy éreztük – lehetetlen megbontani feszes szerkezetüket. Közös a két szerzőben, hogy aktív lelkipásztori szolgálatot végeznek, s a gyakorlat tapasztalatával felvértezve írnak az elméletről: Gruber László tudományos és oktatói munkássága mellett plébániát vezet, Széles Tamás pedig a nálunk kevéssé ismert ókatolikus irányzat püspöke. Ugyanakkor eltérő módszerrel, különböző diszciplínák felől közelítenek vizsgálatuk tárgyához: az előbbi a morálteológia, az utóbbi a történeti kontextusba helyezett etika nézőpontjából.

Gruber László az Amoris laetitia kezdetű, a Ferenc pápa által 2016. április 16-án kibocsátott, a házasságban megélt szeretetről szóló apostoli buzdítás 8. fejezetét, konkrétan az újraházasodott elváltak szentségekhez járulásának problémáját veszi górcső alá. Kitér a 2014–2015-ös családszinódus körül, valamint utána fellángolt vitákra, objektívan mutatja be az eltérő nézeteket, bőséges forrásanyagból merítve. Végül felteszi a kérdést: „a törékenységük és sebzettségük miatt valóban segítségre szoruló és azt váró megannyi hívő remélhet-e és ténylegesen kap-e majd egy »mentőövet« jelentő, konkrét gesztust a megtűrés-nagylelkűség-elnézés lelkipásztori gyakorlata szerint, az irgalmasság jegyében, az irgalmasság évét követően?”

Bővebben...

Tehertételek vagy erőforrások

A tusványosi napok megnyilatkozásait mindig megillető figyelem egyik csemegéje ebben az évben a magyarság határon túl élő roma közösségeinek élethelyzete volt. Átlagosnál nagyobb érdeklődést váltott ki az emberi erőforrások miniszterének erre vonatkozó, az anyaországi érintettségre utaló felvetése. Sok blogban jelent meg pro vagy con vélemény, a trollok lendületesen köszörülték nyelvüket egymáson. Egy szélesebb kitekintésű interjúban (Élet és Irodalom, 2017.08.04. p7) az újságíró, Széky János felidézi Balog Zoltán megállapítását (»nem lehet tudni, a határon túli magyar romák tehertételt, vagy erőforrást jelentenek-e«). Ravasz Ábel, a szlovák romaügyi kormánybiztos pontosít (tudomása szerint a miniszter azt mondta, hogy »még nem döntöttük el«). A kormánybiztos véleménye szerint a két „szörnyű” változat közül az utóbbi az aggályosabb, egy néhány nappal később kiadott közleményben pedig kifejti, hogy szerinte a miniszter dilemmája valójában nem létezik.

Bővebben...

Brüsszel megállítása

A magyar kormány joggal könyvelhette el világméretű diadalként, hogy hősies harc után sikerült megállítania Brüsszelt, szerencsére még időben és még Hegyeshalomnál. A győztes csata után a Győző azonnal felhúzta a falat, de hamarosan háromszorosra kellett növelni a falon a kiskapuk számát, hogy Brüsszel uniós polgárai szabadon ki-bejárhassanak rajtuk, nemkülönben a Brüsszelt megállító magyarok, akik Bécs helyett Brüsszelbe látogattak, úgyszólván minden hétvégén: szórakozni, bevásárolni, múzeumba és nagymisére, egyszóval egy kicsit brüsszelezni. A magyarok örvendeztek, hogy éppen a határnál állt meg Brüsszel, és nem Innsbrucknál. Az osztrákok természetesen feleannyira sem örültek Brüsszelnek, mint a magyarok, noha ők sosem akarták megállítani, de Bécs komolyan elkezdett féltékenykedni, és sógorok komótosan, de határozottan elkezdték Magyarország felé tolni Brüsszelt.

Bővebben...

Egyházvezetési modellek

Az egyházvezetési modellek, bármennyire is jogi, fegyelmi természetűnek tűnnek, valójában mégis – hol reflektált, hol reflektálatlan módon – egyháztani gondolatrendszerek, amelyek meghatározzák az adott közösség konkrét alaköltését, kihatnak önreprezentációjára, döntéseire, életképességére vagy -képtelenségére. [... ]

Bővebben...

egyszaKözhasznúsági jelentéseinkhez kattintson ide.

Új adószámunk:
19667908-1-43