egyházfórum
ALAPÍTVÁNY
KIADÓ
FOLYÓIRAT

A Világ-nézet internetes rovatban olyan publicisztikákat közlünk, amelyben szerzők röviden reagálnak egyes, közeli és távolabbi világunkban zajló és közérdeklődésre számot tartó folyamatokra, lehetőleg érvényesítve az „egyházfórumos”, zsinati látásmódot.

Világ-nézet

A kezdet kezdete

Valaha sokat mondták: a magyar nem filozofál! Mára mintha kiment volna a divatból még a mondás is. Holott régóta nem volt rá ennyire szükség, hogy eszünkre (ne a fideszre) hallgassunk! Megint ott tartunk, hogy az igazságos társadalmi együttélés vezéreszméiről kell végre világosan elgondolkodnunk, minthogy alaposan összezavarták e kérdéseket. Ebben esély is rejlik: mostanára kiterítették lapjaikat.

Bővebben...

GondolaTEK

A „fülkeforradalom” vezérének irányításával hatalmas változások mentek végbe az országunk életében. Tettei, törekvései egy irányba mutatnak: Lehetőleg az idők végezetéig megőrizni a hatalmát. Ennek egyik mozzanata volt egy, a kormánnyal rokonszenvező művészekből összeállt civil társaság, a Magyar Művészeti Akadémia alaptörvényben rögzített köztestületté emelése, eljelentéktelenítve az MTA keretében működő Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiát.

Bővebben...

Válaszúton a Római Katolikus Egyház

Értelmetlen találgatni, hogy miért mondott le a pápa (valós okai sokáig ismeretlenek maradnak), vagy ki a legesélyesebb utód. Ezek listázása a leglényegesebbről tereli el a figyelmet: 1) a gesztus modernkori példátlanságáról; valamint arról, hogy 2) az Egyház egy meghatározó válaszút elé érkezett. 

A mostani pápaválasztás hatalmas kihívás a katolikus egyház csúcsvezetői számára. Nem is annyira a személy, hanem az irányvonal a lényeg. Ehhez fognak személyt keresni!

Két út lehetséges:

Bővebben...

Nyugalmat

Requiem - Nyugalmat. Ez a gyászmise első szava, amelyben az Egek Urától kéri az egyház, hogy engesztelődjön ki egy (vagy az összes) megholt bűnös lélek tettei miatt. Talán elég, ha Katolikus lexikon cikkét idézzük az ügyben: „gyászmise (lat. requiem): elhunyt katolikus hívő lelki üdvéért bemutatott →szentmise. - Vasárnapot és nagy ünnepeket kivéve mondatható a halálhír vételekor, a temetés napján, halál évfordulóin. A lit. szövegeinek alapmotívuma az egyház közbenjárása az elhunytért”.

Bővebben...

Ha akarjuk, lehet keresztény identitásunk

Az európai kultúra keresztény gyökereiről szóló vitairatok hosszú sora február első napjaiban fontos dolgozatokkal bővült. A Vigilia A keresztény hit szerepe Európa mai és holnapi kultúrájában címmel meghirdetett pályázatának bíráló bizottsága (Bábel Balázs, Hankiss Elemér, Jelenits István, Jókai Anna, Lukács László, Mezei Balázs, Puskás Attila) megkérdőjelezhetetlen szakértelem és lelkipásztori tapasztalat, klerikus felelősségérzet és teológiai kompetencia birtokában Görföl Tibor, Török Csaba és Bodó Márta írásait találta érdemesnek a legmagasabb elismerésre hatvannál több beérkezett pályázat közül. A három díjnyertes dolgozatot a Vigila februári száma közli.

A folyóirat a pályázóktól a mai európai életet szervező és alakító kultúrára vonatkozó látleletet és a kereszténység európai identitást alakító szerepének megerősítését szolgáló javaslatokat kért. A díjazott dolgozatok elkerülik a keresztény gyökerek lebecsülése vagy az intézményes vallásosságot érő támadások miatti felháborodás csapdáit. Megállapítják, hogy a „kereszténység egészen mélyen beépült Európa gondolkodásmódjába és kultúrájába” (Görföl), az európai alkotmány preambuluma rögzíti az emberi méltóság, szabadság, egyenlőség és szolidaritás értékeit, és „ha elkötelezi magát ezen értékek megvalósítása mellett, egy európaiban … öntudatlanul is benne él valami az Evangélium szelleméből” (Török). Ezért sem többet, sem kevesebbet nem kell állítani, mint hogy a keresztény Európa történelmileg és teológiailag ugyan soha nem létezett állapot, de helytállóak II. János Pál szavai: „Európát bőségesen és mélyen áthatotta a kereszténység”.

Ebből a belátásból következik, hogy a hitélet mellett és azon túl vállalt tevékenység hangsúlyai (Bodó) és megújulása a keresztény identitás térnyerésének alapkérdése. A kereszténység és a pártprogramokhoz kötődő politika összefonódása ellenjavallt - „…ha az egyház belép a formáleuropéerség sorába, amikor intézményekkel, projektekkel, állammal és pártokkal kötött szerződések révén akarja megújítani az Óvilágot, előre biztosítható, hogy … katalizátorává és nem fékezőjévé válik a fájdalmas kiüresedésnek és élet-vesztésnek” (Török).

A díjazott szerzők kiemelik a szenvedés iránti érzékenység jelentőségét – a keresztény habitusnak ezt az elemét sorvasztja leginkább a fejlődés, gyarapodás célképzete. A keresztény identitás hitelessége „az elnyomottak és peremre szorultak/szorítottak mindenkori választásával, … a mellettük való elköteleződéssel” (Bodó) szerezhető vissza. Ilyen identitásformáló szerepe lehet a megegyezésen alapuló békére törekvésnek és a hegemónia kísértéseként felbukkanó erőszak kerülésének is. Az evangéliumi üzenet metafizikai végérvényessége melletti elköteleződésről pedig nem kell lemondani. A kereszténységnek azért kell fáradoznia, „mert olyan végtelen mélységet fedez fel az emberben, amelynek végérvényes távlata … van” (Görföl). „A kereszténységnek … szenvedélyesen szeretnie kell önnön egyetemes nyitottságát, katolicitásában rejlő, Európa számára sajátos üzenettel bíró potenciálját, hogy lelkévé válhasson a nyitott kontinensnek.” (Török).

A pályaművek tartalma és díjazással történő elismerése a legjobb üzenet, amelyet az EU mai gondjai, döntései, folyamatai ismeretében a hazai keresztény közgondolkodás a pályázóktól és a bíráló bizottságtól kaphatott. A globalizáció, a nemzeti érdekérvényesítés és a hétköznapi hitélet sok kérdésében a véleményformáló klerikusok és laikusok számára nagyon ajánlott olvasmányként lesz érdemes hivatkozni ezekre az írásokra. Talán még hatásuk is lesz, ha számos kérdés újragondolására, megszokott válaszok felülvizsgálatára, másféle hangsúlyok választására késztetik keresztény olvasóikat.

Scharle Péter

Az alma íze – avagy a befektetői etika

Savanyú, sőt nagyon savanyú az alma! Legalábbis ezt gondolták az Apple részvényesei január végén, miután a cég nyilvánosságra hozta a 2012 utolsó negyedévéről készült gyorsjelentését. A technológiai óriás a karácsonyi időszakban 47,8 millió okos telefont adott el, szemben az egy évvel korábbi 37 millióval, de az elemzők legalább 50 millióval számoltak. Minden terméket figyelembe véve a világ legértékesebbjének tartott vállalat 54,51 milliárd bevételre tett szert, ami 18 százalékkal volt magasabb a megelőzőnél, de a várakozás 54,8 milliárd dollár volt. Egy százalékkal, 13,1 milliárd dollárra nőtt a nyereség is, sőt az egy részvényre jutó profit (13,81 dollár) még a várakozásokat (13,6 dollár) is fölülmúlta, de a lendület megtört: ez az egyszázalékos eredménynövekedés „elenyésző” az előző évek 25-26 százalékos növekedéséhez képest. A cég vezetése jelezte, hogy a következő negyedév várhatóan gyengébb lesz, amint ez mindig is lenni szokott, hiszen a karácsonyi időszak a „legerősebb”.

A piac reakciója drámai volt. A vállalat részvényei egyetlen nap alatt 12 százalékot veszítettek értékükből, ami teljes egészében „elégette” a legutolsó negyedév bevételét. Az elemzők a befektetők pánikszerű menekülését elsősorban a „rossz” kilátásokkal indokolták: erősödik a konkurencia, mindenekelőtt a dél-koreai Samsung tör fel, amelynek bevétele jelenleg ugyan még csak 15 százaléka az Apple forgalmának, de a nyereség növekedése 89 százalékos, vagyis 89-szer nagyobb, mint az amerikai cégnek. A piac „büntetésének” másik oka a költségnövekedés. Igaz, hogy az Apple beszállítói is javarészt az „olcsó” munkaerőt jelentő országokban működnek, de a vezetés – legalábbis a befektetők szerint – nem helyez elég nagy hangsúlyt a költségek további csökkentésére. Sőt, éppen ellenkezőleg!

Az Apple 2012-ben 72 százalékkal 393 főre növelte ellenőrei számát, akik 14 országban 1,5 millió alkalmazott esetén őrködnek a munkaelőírások betartásán. A közelmúltban egy kínai beszállító cég 74 alkalmazottjáról derült ki, hogy nem töltötték be 16. évüket, vagyis még nem voltak munkaképes korban. Az amerikai központ erre szerződést bontott a partnerrel, és tájékoztatta a kínai hatóságokat, akik viszont a családok segítségével meghamisították a fiatalok személyi iratait. Az Apple következetesen érvényesíteni próbálja a munkaidő előírásokat is. Amikor a munkások többet akartak dolgozni, a technológiai óriáscég ehhez nem járult hozzá, viszont megemelte a munkások fizetését. Az ellenőrzéseknek köszönhetőn egy év alatt 38 százalékról 92 százalékra nőtt azon beszállító cégek aránya, akik az együttműködés érdekében betartják a szigorú követelményeket. Az Apple az első technológiai vállalatcsoport, amely csatlakozott Fair Labor Association (Tisztességes Munka Szövetség) munkaügyi szervezethez.

Vajon érdeklik-e ezek az etikai szempontok a befektetőket? Az internetes olvasottság alapján aligha. Az Apple pénzügyi eredményeit ismertető és a munkaetikai kérdésekkel foglalkozó cikkek olvasóinak aránya: ezer az egyhez!

Vajon a keresztény értékeket nagyra tartó magyar kormány, amely szemlátomást fokozni igyekszik együttműködését egyes ázsiai és távol-keleti országokkal, mire fog odafigyelni: csak a haszonra vagy az emberi jogokra is?

Wildmann János

egyszaKözhasznúsági jelentéseinkhez kattintson ide.

Új adószámunk:
19667908-1-43