egyházfórum
ALAPÍTVÁNY
KIADÓ
FOLYÓIRAT

A Világ-nézet internetes rovatban olyan publicisztikákat közlünk, amelyben szerzők röviden reagálnak egyes, közeli és távolabbi világunkban zajló és közérdeklődésre számot tartó folyamatokra, lehetőleg érvényesítve az „egyházfórumos”, zsinati látásmódot.

Világ-nézet

Hit- és erkölcstan: káosz és konfliktusok a láthatáron

Hosszas vajúdás után a református lelkész és csúcsminiszter Balog Zoltán irányította Emberi Erőforrások Minisztériumának apparátusa megszülte azt a régóta várt 22/2013-as rendeletet, amely a kötelezővé tett felekezeti hit- és erkölcstan, valamint a nem egészen tisztázott tartalmú erkölcstanoktatás megszervezését hivatott szabályozni (Magyar Közlöny 48, 2013. március 22). Ezt alig-alig vette észre valaki; beleértve a beiskolázandó gyermekek szüleit is. Vajon miért? Elsősorban az időzítés miatt: nagyhét és iskolai szünet!

Az alaptörvény módosítás, a rezsicsökkentés és a pápaválasztás közepette ez a rendelet nem számított eseménynek. Pedig az volt. Hiszen ennek alapján is szerveződik szeptembertől mindenekelőtt az elsősök és ötödikesek iskolai órarendje.

Bővebben...

A bűnbak

A magyar zsidóság gettóba zárására, majd deportálására emlékezünk ezen a héten. Ráadásul „kerek évforduló” van – mindez hetven éve történt. A keresztény világ nagy része ma is értetlenül áll a történtek fölött. A kilencvenes évek végén a Vatikán közzé tette ugyan hivatalos állásfoglalását „Megfontolások a Soáról” címmel, de ezt a zsidó világ inkább szerecsenmosdatásnak, mint bocsánatkérésnek tekintette. A legtöbb uniós országban az iskolai megemlékezés is kötelező, de ez – legalább is hazánkban – nem jár látható eredménnyel, olykor pedig kifejezetten kontraproduktív. Problémakezelésünk tehát egyáltalán nem hatékony, nagy valószínűséggel azért, mert annak gyökerét nem látjuk a megfelelő megvilágításban. Néhány éve hangzott el és jelent meg dr. Szécsi József előadása „A holokauszt nem teológiai véletlen” címmel. A szöveg egyértelművé teszi, hogy a holokausztnak teológiai gyökere van.

Bővebben...

Hadintéző baljós madár

Így nevezi egyik versében Arany János a turult. Szegény totem-állat egyetlen elévülhetetlen érdeme, hogy álmában ő ejtette teherbe Emesét, akitől Árpád vezérünk apja született. Ezen kívül harci jelvénye volt a magyaroknak – Kézai szerint – Attilától Géza fejedelemig.

Bővebben...

Mérvadó adatok

A Központi Statisztikai Hivatal húsvét előtt hozta nyilvánosságra a 2011-es népszámlálás egyes eredményeit, közöttük a vallási hovatartozásra vonatkozó adatokat. Míg tíz év alatt a lakosság száma 2,5 százalékkal (10,2 millióról 9,94 millióra) csökkent, addig a magukat a katolikus, református és evangélikus egyházakhoz tartozóknak vallók aránya 30 százalékkal (7,49 millióról 5,24 millióra). Az ezeket az egyházakat megnevezők felekezeti megoszlása nagyjából változatlan maradt. Mindössze 5,5 százalékkal fogyatkoztak meg az ortodox keresztények, és 15 százalékkal az izraeliták. Más egyházak és felekezetek tagjainak száma viszont 78 százalékos növekedést mutatott (közöttük feltehetőleg a Hit Gyülekezet tagsága növekedett erőteljesen). 11%-al nőtt az egyházhoz, felekezethez nem tartozók aránya, és megjelent az ateisták csoportja (1,5%). Drasztikusan, 150 százalékkal (1,1 millióról 2,7 millió főre) emelkedett viszont a vallási hovatartozásra vonatkozó kérdésre nem válaszolók aránya. Mindenekelőtt nekik köszönhető a hazai „történelmi” egyházak tagságának látszólagos csökkenése.

Bővebben...

A kezdet kezdete

Valaha sokat mondták: a magyar nem filozofál! Mára mintha kiment volna a divatból még a mondás is. Holott régóta nem volt rá ennyire szükség, hogy eszünkre (ne a fideszre) hallgassunk! Megint ott tartunk, hogy az igazságos társadalmi együttélés vezéreszméiről kell végre világosan elgondolkodnunk, minthogy alaposan összezavarták e kérdéseket. Ebben esély is rejlik: mostanára kiterítették lapjaikat.

Bővebben...

GondolaTEK

A „fülkeforradalom” vezérének irányításával hatalmas változások mentek végbe az országunk életében. Tettei, törekvései egy irányba mutatnak: Lehetőleg az idők végezetéig megőrizni a hatalmát. Ennek egyik mozzanata volt egy, a kormánnyal rokonszenvező művészekből összeállt civil társaság, a Magyar Művészeti Akadémia alaptörvényben rögzített köztestületté emelése, eljelentéktelenítve az MTA keretében működő Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiát.

Bővebben...

egyszaKözhasznúsági jelentéseinkhez kattintson ide.

Új adószámunk:
19667908-1-43