egyházfórum
ALAPÍTVÁNY
KIADÓ
FOLYÓIRAT

A Világ-nézet internetes rovatban olyan publicisztikákat közlünk, amelyben szerzők röviden reagálnak egyes, közeli és távolabbi világunkban zajló és közérdeklődésre számot tartó folyamatokra, lehetőleg érvényesítve az „egyházfórumos”, zsinati látásmódot.

Világ-nézet

Háborodjatok fel!

2010-ben egy 93 éves francia úr, Stéphane Hessel néhány oldalas röpiratot jelentetett meg a fenti címen.[1] Az írás hihetetlen sikert aratott: mind Franciaországban, mind Németországban milliós példányszámban kelt el. Számos nyelvre lefordították, így 2011-ben magyarul is megjelent. A magyar kiadás előszavát Göncz Árpád írta. Szerzője, aki egykor az Ellenállási mozgalom kiemelkedő harcosaként csak bravúros szökéssel kerülte el halálos ítéletét, tevékeny szerepet vállalt a háború utáni kulturális és politikai életben. Jelentős szerepe volt az ENSZ alapokmánya az Emberi jogok egyetemes nyilatkozata megszövegezésében. Éppen ezen jogok érvényesülését látta veszélyben az életünket átszövő globális közöny által. „A kormányoknak – lényegükből fakadóan – nincs lelkiismerete” – írta mottóként Albert Camus szavait röpirata elejére. Éppen ezért kell az egyes embereknek összefogva kikövetelni jogaik érvényesülését. Felfogása szerint békés felkeléssel, mert az erőszak hátat fordít a reménynek, és nem ér célt. „Ma olyan egymásrautaltságban élünk, amely korábban nem létezett – írja. Ám ebben a világban tűrhetetlen dolgok fordulnak elő… Legrosszabb magatartás a közöny… Ha így viselkedünk, akkor az emberi lét egyik leglényegesebb elemét veszítjük el.”

Bővebben...

Keresztény kampány

Dübörög a választási kampány! Akár a lánckerék, amely alatt a föld is sírva beomolhat.

Mint várható volt, valamilyen módon egyes egyházi személyek is részt kívánnak venni ebben a dübörgésben. Van, aki csak lélekbe markoló imát küldd szét, hogy az Úr legyen tisztelt politikusa előtt és mögött, fölött és alatt, mellett és körül. Mások talán kevéssé bíznak az ima erejében, és biztos, ami biztos, inkább a „rossz” személyeket és támogatóikat rekesztik ki, és erre buzdítják hittársaikat is. Mondhatnánk, hogy mindenkinek szíve joga amellett kardoskodni, aki mellett akar, és azért imádkozni, akinek győzelmét kívánja. Elvégre Jézus is azt mondta, hogy „aki kér, az kap, aki keres, az talál, s aki zörget, annak ajtót nyitnak”. Igaz, a Názáreti azt is mondta, hogy „ha tehát ti, bár gonoszak vagytok, tudtok jót adni gyermekeiteknek, akkor mennyivel inkább ad jót mennyei Atyátok azoknak, akik kérik” (Mt 7, 8kk). Lukács megfogalmazásában: „mennyivel inkább adja mennyei Atyátok a Szentlelket azoknak, akik kérik tőle” (Lk 11,17). A Miatyánkban pedig így imádkozunk: „legyen meg a te akaratod”, bár ezt gyakran úgy értjük, hogy legyen – amennyiben megfelel az enyémnek.

Bővebben...

Az irgalmas kommunista

A közelmúltban egy kerekasztal-beszélgetésre kaptam meghívást. A téma érdekesnek tűnt, talán fontosnak is. Azzal, hogy ki a meghívó, vagy az illető(k) melyik szekértáborba sorolható(k), nem szoktam foglalkozni (hiszen akkor alig mehetne már valahová az ember), ha velem vagy álláspontom kifejtésével szemben nem támasztanak feltételeket, és a tisztességes párbeszéd lehetőségét biztosítják. Úgy tűnt, erről az oldalról rendben van a dolog, ezért igent mondtam.

Bővebben...

Emlékezetgyalázás emlékművel

December 31-én, mélyen benne a szilveszteri pillanatokban, arról értesülhettünk, hogy a magyar kormány a budapesti Szabadság téren „felállítja Magyarország tragikus német megszállásának emlékművét”. A Magyar Zsidó Hitközségek Országos Szövetsége (Mazsihisz) által nyomban kifejezésre juttatott értetlenségre válaszolva később még azt is hallhattuk, hogy a kormányzatnak ezzel, illetve a magyar holokauszt 70. évfordulója alkalmából megtartandó emlékévvel az a célja, hogy követve az Alaptörvényben rögzített konfesszióját „minden magyar áldozat előtt lerója a kegyeletét”. (A jelen írás nyers változata másfél hete készült. Mondanivalómon és annak irányán az időközben támadt fejlemények nem változtattak. A szöveg véglegesítése során ezért ezekre már csak egy-két esetben tértem ki. Ungváry Krisztián két fontos írására mindenesetre külön is fel kell hívnom a figyelmet.)

Bővebben...

Ha én pápa lennék

A meghökkentő mondat az első Rendkívüli Püspökszinóduson, 1969-ben hangzott el a lvovi görög szertartású püspök Josyf Slypij hozzászólásában, aki elmondta, hogy véleménye szerint miket kellene megtenni az akkori pápának, VI. Pálnak. Ugyanezek az elvárások fogalmazódtak meg az emberek sokaságában most, az új pápa választása előtt. Milyen lesz az új pápa, hogyan oldja meg az égető kérdéseket, mit tennék én a helyében? Hasonlóan a nálunk folyt össznépi játékhoz, melynek során a kormányt leváltani akarók sokszor képtelenebbnél képtelenebb ötletekkel próbáltak ízlésüknek megfelelő miniszterelnök-jelöltet javasolni. 

Bővebben...

Perbeszéd

Vörös Imre alkotmányjogász az Egyházfórum hasábjait használva pörölt nemrég (http://www.egyhazforum.hu/index.php/vilag-nezet/239-a-zsidok-listazasa-ujratoltve) Roger Scrutonnal a zsidók listázása ellen. Vaktában jól odavágott még „a magát az észt osztó szerepébe feltoló” Professzorok Batthyány Körének ábrázatára is, abban a meggyőződésben, hogy ez az előadás a Batthyány Körben hangzott el. Nyilván úgy gondolta, hogy az előadás eme lesajnált körnek is gyalázata, hiszen „arra a hallgatói körre jellemző, amelyikben ilyesmi elhangozhat, és amit az egyetértés jeleként nemcsak lefordítanak, hanem még terjesztenek is”. A szöveg fordítóját és vélt terjesztőjét – szerény személyemet – is megjelöli a vétkesek között. Ebben a szösszenetben azonban szeretnék néhány apró félreértésre rámutatni.

Bővebben...

egyszaKözhasznúsági jelentéseinkhez kattintson ide.

Új adószámunk:
19667908-1-43