egyházfórum
ALAPÍTVÁNY
KIADÓ
FOLYÓIRAT

„Sokan még ma sem mernek megszólalni”

Beszélgetés a pécsi püspökség első feljelentőjével

2010. október 26-án adta hírül a média, hogy egy ismeretlen különböző bűncselekmények miatt feljelentette Mayer Mihály pécsi püspököt és Wolf Gyulát, a püspökség korábbi gazdasági vezetőjét a Nemzeti Nyomozó Irodánál, illetve a rendőrségen. A feljelentő személye sokáig ismeretlen maradt. Most mit tudhatunk meg Önről?

Katolikus papként szolgáltam a pécsi egyházmegyében, majd egy komolyabb válság után családot alapítottam. Jelenleg nagycsaládosként élem mindennapjaimat.

Miért hagyta el a papi szolgálatot?

Ez egy meglehetősen összetett dolog. Úgy tudom megfogalmazni, hogy éretlen fejjel, naiv hittel, közel egy évvel az elsőáldozásom után beléptem a papi szemináriumba. Mivel jól ment a tanulás, karriert szántak nekem, ezért kiküldtek Rómába tanulni. Ott azonban szembesülnöm kellett az egyház azon részével, melyet az egyszerű, templomba járó hívek nem láthatnak, s amire igaz a mondás: minél közelebb kerül valaki Rómához, annál nagyobb hittel kell, hogy rendelkezzen. Megtapasztaltam, hogy sok pap nem Isten országát akarja építeni, hanem saját jólétének megteremtésén fáradozik. Az intézet, ahol tartózkodtam, tele volt feszültséggel, állandóak voltak a veszekedések, ellentétek, olyan légkör uralkodott, ahol hosszabb ideig élve könnyen félrecsúszhatott az ember hite. A légkör miatt állandóan akadályoztatva voltunk a tanulásban, szinte menekültünk az intézményből. Mindeközben egyre többször kerültem szembe főpásztorommal is. Ilyen körülmények miatt egészségi állapotom megromlott, a misézéseim, imádságaim kezdtek gépiessé válni, kezdtem kiégni. Mindezt jeleztem Mayer Mihály püspöknek is, aki azonban nem foglalkozott ezekkel a kérdésekkel. Rómából kiégett, megtört emberként jöttem haza. Senkivel sem tudtam megbeszélni gondjaimat. Úgy éreztem, mindenki csak kapni szeretne tőlem, azt várják, hogy meghallgassam őket, hogy segítsek nekik, de rám, arra, hogy mi van a mosoly mögött, már senki sem volt kíváncsi.

Mit szóltak a kilépéshez elöljárói, barátai?

A közeli barátaim megértették a döntésemet. Az egyháziak közül volt, aki elfordult tőlem, volt, aki tisztelt, mert fel mertem vállalni a döntésemet, sokan viszont nem is akartak hallani rólam. Emlékszem, hogy egyszer feleségemmel sétáltunk a városban, összefutottunk egy hívővel, aki a feleségemet egyenesen sátánnak nevezte.

Milyen volt ezt követően a kapcsolata az egyházzal?

Kezdetben igyekeztem tartani a kapcsolatot paptársaimmal, de azt tapasztaltam, hogy náluk a megszokott mederben zajlik tovább élet. Én egy másik életforma mellett döntöttem, s így fokozatosan kezdtünk egymástól eltávolodni. Én kikerültem az egyházi szolgálatból. Maradt azonban néhány pap barátom, akikkel ma is tartom a kapcsolatot és meg tudom beszélni a problémáimat. Ők azok, akik megmutatják nekem, hogy vannak egyházunkban még igazi, híveikért élő papok, akik támaszt jelentenek.

Mit tudott az egyházmegye vezetésében uralkodó állapotokról?

Nagyon sok mindent. Papként óhatatlanul beleláttam a színfalak mögött zajló eseményekbe. Láttam, hogy egyre jobban elszakad a vezetés a hívektől, a paptestvérektől, egyfajta egyszemélyes uralommá változott a püspökség. Belső információim voltak arról, hogy a püspöki vezetés életében már nem az a fontos, hogy az egyház dolgai jól menjenek, hanem az egyéni érdekek kerültek előtérbe: a vagyonszerzés, jólét növelése.
Találkoztam jó néhány emberrel is, akiket szinte megnyomorítottak a püspökségen, és akik már régóta szenvedtek az egyházi vezetés visszaélései miatt. Találkoztam több áldozattal és tanúval, akik elmondtak megdöbbentő eseteket, majd több ismeretlentől is kaptam anyagot. Ők konkrét bizonyítékokkal is alátámasztották azt, amit a híveknek csak egy része tudott: a pécsi püspökség a bűn melegágya. Ezek mind szerepelnek a feljelentésben. Nehézséget okozott azonban, hogy el kellett különítenem a civil jog szerinti bűncselekményeket azoktól, melyek „csak” az egyház szemében számítanak bűnnek. Ha ezeket is le kellett volna írnom, a feljelentésem sokkal terjedelmesebb lett volna.

Miért szánta rá magát a följelentésre?

(A cikk a nyomtatott változatban folytatódik.)

egysza

Adószám: 19667908-1-43
(Az szja 1 százalékának felajánlásához)
Közhasznúsági jelentéseinkhez kattintson ide.