egyházfórum
ALAPÍTVÁNY
KIADÓ
FOLYÓIRAT

1. Szüzesség 

Betulá

A bibliai betulá szót rendszerint szűznek fordítják le, mégis – nem jogi értelemben – jelentése kétséges, inkább jelenthet egy életkort, mint egy fizikai állapotot. A rokon akkád szó, a bátultu (hímnem: bátulu) és az ugarit btlt „egy serdülő, eladósorban lévő, leány”. Az, hogy egy nő, akit így hívnak, nem feltétlenül virgo intacta, bizonyítja egy ugarit mítosz elbeszélése Báál szexuális érintkezéséről Ánát istennővel, aki a megtisztelő btlt jelzőt viseli.[1] Egy Nippurból való arám varázsló szövegben van egy utalás egy betultá-ra, aki „terhes, de nem tud szülni”.[2] A betulá hímnemű párja a Bibliában gyakran a báhur, „fiatal férfi”.[3] A betulá szó egymást váltja a némileg szinonim, kort meghatározó álmá szóval, mely szintén egy fiatal nő megjelölésére szolgál. Így a Genesis 24,16.43-ban Rebekát először betulának, majd egy álmának nevezik. A két szó pontosan ugyanilyen váltakozása jelenik meg egy ugarit szövegben is[4]. Az álmá, az Izaiás 7,14 kétezer éves félreértése ellenére, „Íme a szűz fogan.....”[5] semmiben nem utal a kérdéses nő szüzességére. Az egyetlen mód, hogy a „szűz” szó világos értelmet nyerjen, a negatív úton történhet: pl. a sumér és akkád irodalom „virágától nem megfosztott”, „nem tapasztalt”, „nem megnyitott”, és „aki férfit nem ismert” terminus technikusokat használt. Rebeka leírása hasonló[6], akit először egy betulának, „fiatal nőnek”, és később „akit férfi nem ismert”-nek mond a bibliai szöveg.[7] Jogi értelemben azonban a betulá szigorú értelemben vett szüzet jelent, ugyanezt jelenti a batultu kifejezés is bizonyos akkád jogi kontextusban.

 

1. Szüzesség 

 

Betulá

 

A bibliai betulá szót rendszerint szűznek fordítják le, mégis – nem jogi értelemben – jelentése kétséges, inkább jelenthet egy életkort, mint egy fizikai állapotot. A rokon akkád szó, a bátultu (hímnem: bátulu) és az ugarit btlt „egy serdülő, eladósorban lévő, leány”. Az, hogy egy nő, akit így hívnak, nem feltétlenül virgo intacta, bizonyítja egy ugarit mítosz elbeszélése Báál szexuális érintkezéséről Ánát istennővel, aki a megtisztelő btlt jelzőt viseli.[1] Egy Nippurból való arám varázsló szövegben van egy utalás egy betultá-ra, aki „terhes, de nem tud szülni”.[2] A betulá hímnemű párja a Bibliában gyakran a báhur, „fiatal férfi”.[3] A betulá szó egymást váltja a némileg szinonim, kort meghatározó álmá szóval, mely szintén egy fiatal nő megjelölésére szolgál. Így a Genesis 24,16.43-ban Rebekát először betulának, majd egy álmának nevezik. A két szó pontosan ugyanilyen váltakozása jelenik meg egy ugarit szövegben is[4]. Az álmá, az Izaiás 7,14 kétezer éves félreértése ellenére, „Íme a szűz fogan.....”[5] semmiben nem utal a kérdéses nő szüzességére. Az egyetlen mód, hogy a „szűz” szó világos értelmet nyerjen, a negatív úton történhet: pl. a sumér és akkád irodalom „virágától nem megfosztott”, „nem tapasztalt”, „nem megnyitott”, és „aki férfit nem ismert” terminus technikusokat használt. Rebeka leírása hasonló[6], akit először egy betulának, „fiatal nőnek”, és később „akit férfi nem ismert”-nek mond a bibliai szöveg.[7] Jogi értelemben azonban a betulá szigorú értelemben vett szüzet jelent, ugyanezt jelenti a batultu kifejezés is bizonyos akkád jogi kontextusban.


 A Tórá 

A nő szüzessége pénzügyi és morális jelentőségű valami volt. Egyértelmű, hogy magasabb menyasszonyi díjat kellett fizetni a leány apjának egy szűzért, mint egy nem szűzért (mohár betulot), vagyis azért a kiváltságért, hogy feleségül vehessék. A bibliai törvények foglalkoznak azokkal a jogvitákkal, melyek a szüzesség pénzügyi és morális ára körül felmerülhetnek:

1. Exodus 22,15–16[8]: Az a férfi, aki elcsábít egy szüzet, aki még nincs eljegyezve, feleségül kell vennie az ún. jegyespénz megfizetésével. Ha az apa nem akarja férjhez adni a lányát egy csábítóhoz, akkor is ki kell fizetnie az apának járó összeget „a szüzekért járó jegyespénz”-nek megfelelően. Mindkét esetben az apa kompenzálva van pénzügyi veszteségeiért. Egy nem házas lány elcsábítására vonatkozó hasonló törvény található az ún. Közép Asszír Törvényekben[9], ahol a csábítónak a héber mohár betulot-nak, akkádul sim bátulti, „a szüzek árának” megfelelő összeget kell megfizetnie. Itt ugyanúgy az apa nem köteles házasságra adni a lányát egy csábítónak. A törvény tartalmaz egy pótzáradékot, mely hiányzik a bibliai megfelelőjéből: „Az apa úgy bánik a lányával, ahogy akar”, azaz úgy büntetheti meg, ahogy jónak látja.

2. Deuteronomium 22,28–29[10]: A férfi, aki megerőszakol egy még nem eljegyzett szüzet, 50 ezüst sékelt kell fizetnie (később ezt tartják a szüzek árának), majd kötelezve lesz feleségül venni a lányt, és megfosztják a válásra vonatkozó minden későbbi jogától. Hasonlóan, a Közép Asszír Törvényekben, miután a törvény leírja a fiatal nő fizikai állapotát és a különböző helyeket, ahol a sérelem megtörténhetett, a vádlottól – ha nem házas – megköveteli, hogy fizesse meg a szűz árát, vagyis vegye feleségül a lányt, és jogvesztetté legyen a válást illetően. Az apának ebben az esetben, miután megkapta a pénzügyi kártérítést, joga van kiházasítani a leányt ahhoz, akihez akarja. Ha a vádlott házas, az apa úgy dönthet, hogy hozzáadja a lányt.

3. Deuteronomium 22,23–27[11]: Abban az esetben, ha egy férfi szexuális kapcsolatot létesít egy eljegyzett szűzzel, meg kell állapítani, vajon a lányt kényszerítették-e, vagy önként egyezett bele. Hasonló törvényekkel találkozunk a Közép Asszír és Hettita Törvényekben.[12] Ha a sérelem városban történt, mindkettőjüket halálra kell kövezni. A Biblia szövege kimondja[13]: „Ha valamely szűzlányt eljegyez egy férfi, s valaki a városban találkozik és hál vele, akkor vidd ki mind a kettőt az illető város kapujához, s kövezd agyon: a lányt, mert nem kiáltott, noha benn volt a városban, a férfit, mert megalázta felebarátjának feleségét, távolítsd el a gonoszságot magad közül.” Amennyiben azonban nyílt terepen történt a sérelem, az megerőszakolásnak bizonyul, és csak a férfit kell megölni. Ami a sérthetetlenséget illeti, arról el kell mondani, hogy egy eljegyzett szűz olyan, mint egy feleség: bármelyiknek megsértése halálos vétek. Az Esnunna Törvényei és a Hammurapi Törvényei ehhez hasonlóak, mindkettő halálbüntetést ír elő a szüzek megerőszakolásáért, akik a törvény szerint házasnak tekintendők.[14]

4. Deuteronomium 22,13–22[15]: Amennyiben egy férfi azzal vádolja a feleségét, hogy nem volt szűz a házasságkötéskor, a lány szüleinek bizonyítékot kell szolgáltatniuk leányuk szüzességéről a vének előtt a város kapuinál. Ha hamisan rágalmazta meg a feleségét, megkorbácsolják, 100 sékelre büntetik, és megfosztják minden válási jogától. Ezen nagy büntetés megfelel a vád súlyának, mely a lány megkövezéssel történő kivégzését vonta volna maga után, ha igaznak bizonyulnak vádjai, azaz, ha a lány vétkezett volna, még mialatt az apja házában volt. Az ókori kelet ékírásos törvényei hasonló módon ítélkeztek.[16]

A szűz romlatlan tisztaságának értéke tükröződik vissza a Leviticus 21,13-ban[17] lévő szabályban, miszerint a főpap csak a népéből származó szüzet vehet el feleségül.[18] Az Ezékiel 44,22[19] minden papot arra kötelez, hogy szüzet vegyen feleségül – vagy egy pap özvegyét –, akinek izraelitának, zsidónak kellett lenni.

(A cikk folytatódik! Ha felkeltette érdeklődését, ide kattintva megrendelheti a teljes lapszámot.)

 

Szécsi József



[1] Pritchard, Texts, 142.

[2] Montgomery, in bibl. 13:9, 178.

[3] Pl. Jeremiás 31,12 (13), és Ámosz 8,13 - vö. Joel 1,8, ahol egy betulá siránkozik a menyasszonyáért.

[4] Shalom M. Paul: Betulah. Encyclopaedia Judaica CD-ROM, 1992.

[5] LXX: párthenosz, „szűz”

[6] 1Mózes 24,16

[7] Bírák 21,12

 

[8] 2Mózes 22,15-16: (15) Ha valaki elcsábít egy szűzleányt, aki még nincs eljegyezve, és vele hál, akkor jegyajándékkal jegyezze el magának feleségül (5Mózes 22,28-29). (16) De ha az apja semmiképpen sem akarja hozzáadni, akkor annyi pénzt kell fizetni, amennyi a hajadonok jegyajándéka szokott lenni.

 

[9] Közép Asszír Törvények A,55. in. Pritchard, Texts, 185.

 

[10] 5Mózes 22,28-29: (28) Ha valaki egy el nem jegyzett szűz lánnyal találkozik, megragadja, és vele hál, és rajtakapják őket (2Móz 22,15-16), (29) akkor az a férfi, aki vele hált, adjon a lány apjának ötven ezüstöt, a lány pedig legyen a felesége, mivel erőszakot követett el rajta; nem is szabad elbocsátania egész életében.

 

[11] 5Mózes 22,23-27: (23) Ha valaki a városban találkozik egy jegyben járó szűz leánnyal, és vele hál, (24) vigyétek ki mindkettőjüket annak a városnak a kapujába, és kövezzétek őket halálra! A lányt azért, mert nem kiáltott a városban, a férfit pedig azért, mert erőszakot követett el a más asszonyán. Így takarítsd ki a gonoszságot a magad köréből! (25) De ha a mezőn találkozik egy férfi egy jegyben járó lánnyal, és megragadja a férfi, és vele hál, akkor csak a férfinak kell meghalnia, aki vele hált. (26) A lányt azonban ne bántsátok, mert a lánynak nincs halálos vétke. Olyan dolog ez, mint amikor valaki rátámad embertársára, és meggyilkolja azt. (27)

Hiszen a mezőn találkozott vele; ha kiáltott is a jegyben járó lány, nem volt, aki megszabadítsa.

 

[12] Közép Asszír Törvények, A,55. és Hettita Törvények 197–8. in. Pritchard, Texts, 196.

 

[13] 5Mózes 22,23-24

 

[14] Esnunna Törvényei 26. in. Pritchard, Texts, 162.) és Hammurapi Törvényei 130. in. Pritchard, Texts, 171.

 

[15] 5Mózes 22,13-22: (13) Ha valaki feleséget vesz, és bemegy hozzá, de azután meggyűlöli, (14) és álnokul megvádolja, rossz hírét terjeszti, és ezt mondja: Feleségül vettem ezt a nőt, de amikor bementem hozzá, nem találtam szűznek, (15) akkor fogja a lány apja és anyja a lány szüzességének a bizonyítékait, és vigyék a város vénjeihez a kapuba. (16) Mondja ezt a lány apja a véneknek: Feleségül adtam lányomat ehhez az emberhez, de meggyűlölte, (17) és most álnokul azzal vádolja, hogy nem találta szűznek a lányt, pedig itt vannak lányom szüzességének a bizonyítékai. Ezután terítsék ki a ruhát a város vénjei elé. (18) A város vénjei pedig fogják meg azt az embert, és büntessék meg. (19) Bírságolják meg száz ezüstre, és adják azt a lány apjának, mert rossz hírét terjesztette egy izraeli szűznek. A nő maradjon a felesége, és nem szabad elbocsátania egész életében. (20) De ha igaz volt a vád, és a lány nem volt szűz, (21) akkor vigyék a lányt apja házának a bejáratához, és kövezzék halálra a város férfijai, mivel gyalázatot követett el Izráelben azzal, hogy paráználkodott apja házában. Így takarítsd ki a gonoszt a magad köréből! (22) Ha rajtakapnak valakit, hogy férjes asszonnyal hál, mindkettőjüknek meg kell halniuk: a férfinak is, aki az asszonnyal hált, meg az asszonynak is. Így takarítsd ki a gonoszságot Izráelből! (3Mózes 20,10; János 8,5)

[16] Hammurapi Törvényei 131-132. in. Pritchard, Texts, 171., és Közép Asszír Törvények, A,17. in. Pritchard, Texts, 181.

[17] 3Mózes 21,13: Szűz lányt vegyen feleségül (ti. a főpap)

[18] Rasbam kommentárja Leviticus 21,13. Samuel ben Meir (Rasbam 1080/85-1174), Biblia- és Talmud-magyarázó.

[19] Ezékiel 44,22: Özvegyet és férjétől eltaszított asszonyt ne vegyenek feleségül (ti. a papok), hanem szüzeket vegyenek el Izrael házának ivadékából, vagy olyan özvegyet, aki paptól maradt özvegyen.

egysza

Adószám: 19667908-1-43
(Az szja 1 százalékának felajánlásához)
Közhasznúsági jelentéseinkhez kattintson ide.