egyházfórum
ALAPÍTVÁNY
KIADÓ
FOLYÓIRAT

Mindszenty intézkedései, az ÁEH újraszervezése, petíció és a Vatikánidekrétumok

1956. november 5-én az (Amerikai Egyesült Államok követségén menedéket kapott) bíborosazonnal intézkedni kezdett, felfüggesztette Beresztóczy Miklóst, kitiltott Budapestről 11 békepapot, megjelölve a visszavonulásra kijelölt helyüket, és az intézkedését felterjesztette
Rómába.1 A végrehajtásra utasította dr. Szabó Imre segédpüspököt, budapesti helynököt, aki az iratokkal személyesen kereste fel a címzetteket. Az ÁEH figyelmeztette Szabó Imrét, a BM jelentés azonban ezt már fenyegetésként említi.

November 28-án az ÁEH rádió- és sajtóközleményt adott ki arról, hogy az 1956. október 23-ai status quót ismeri el érvényesnek. A forradalom napjaiban várakozó magatartást tanúsító püspökök november 3-a után legtöbben elbocsátották a békepap helynököket és irodaigazgatókat, visszahelyezve a korábban bevált személyeket. Az ÁEH elnöke ezt barátságtalan magatartásnak nyilvánította, és kényszerítő intézkedések bevezetését javasolta.

December 31-ével megszűntették az önálló Állami Egyházügyi Hivatalt (ÁEH),2 és újraszervezték a Művelődésügyi Minisztérium Egyházügyi Hivatalaként (EH) főosztályi rangban.1957. január 23-án a Püspöki Kar konferenciát tartott a Központi Szemináriumban, amelyen többek között megállapodtak abban, hogy Grősz József petícióval fordul a miniszterelnökhöz a magyar katolikus egyház sérelmeinek orvoslásáért.4

Február 5-én háromtagú püspökkari küldöttség (Grősz–Hamvas–Badalik) nyújtja be a peticiót az EH-ban Horváth János főosztályvezetőelnöknek.5 A magyar püspöki kar nem jogosult megállapodást kötni az Állammal, de „megvan az illetékessége arra, hogy sérelmeiket előterjessze”, amelyek az elmúlt korszak túlkapásai közé tartoznak.6 Az igényeket 13 pontban sorolta fel (többek között: szabad egyházkormányzat, egyházi épületek, szerzetesrendek, hitoktatás, kapcsolat a Szentszékkel, szervezetek, sajtó stb.). Ugyanezen a napon közölte az EH elnöke dr. Szabó Imre budapesti segédpüspökkel a Hejcére internálási határozatot.7 Az esztergomi főegyházmegye püspök nélkül maradása lépésre kényszerítette Grősz érseket.

Február 8-án (post factum) értesítést küldött az EH-nak, amely szerint: „Van szerencsém értesíteni, hogy az Apostoli Szentszéktől kapott felhatalmazásom értelmében dr. Endrey Mihály felszentelt püspököt az esztergomi főegyházmegye apostoli delegátusává kineveztem, és meghagytam neki, hogy a főegyházmegye kormányzását teljes püspöki jogkörrel mielőbb vegyeát”.8 A BM azonnal reagál az intézkedésre, és március 18-ai jelentésében megállapítja, hogy „a püspöki karon belül a lojális szárny erősítése céljából a Belügyminisztérium operatív szerve és a Művelődésügyi Minisztérium Egyházügyi Hivatala elérte, hogy az akadályoztatott Mindszenty József helyett Endrey Mihály segédpüspököt nevezzék ki az esztergomi egyházmegye élére”.9

Február 12-én válaszolt az EH elnöke a petícióra, és közölte, hogy a miniszterelnök áttette hozzá.10 Hét nap multával magához rendelte az illetékeseket, és a beadványt figyelmen kívül hagyva, mindössze a kormánybiztosok ismételt kiküldésére reagál, megemlítve, hogy az egyes egyházmegyékben okozott szabálytalanságok miatt kellett ideiglenesen intézkednie.

Február 19-ei keltű az a BM jelentés, amely szerint „Grősz József megkapta a vatikáni Congregatio Sancti Concilii (CSC) két – január 21-én kelt dekrétumát.11 Az egyik dekrétum név szerint felsorol 10 helynököt és 11 irodaigazgatót, akik ezekbe a funkciókba állami intézkedésre kerültek, és megállapítja, hogy ezeket a papokat alkalmatlanoknak nyilvánítják, ezért a hivatalokból és javadalmakból elmozdítják. Megparancsolja, hogy a nevezettek vessék alá magukat a törvényes egyházi hatóság parancsainak, mert ellenkező esetben különlegesen fenntartott kiközösítés alá esnek. A másik dekrétum megállapítja, hogy Horváth Richárd áldozópap, ciszterci szerzetes a törvényes egyházi hatóságok ellen működött, ezért az egyházból kiközösítik. Leszögezi, hogy mindazon papok, akiknek a kinevezése nem a kánonjog (CIC) rendelkezései szerint történt, szintén kiközösítés alá esnek, ha véglegesen le nem mondanak, és vissza nem térnek egyházmegyéjükbe.

Ugyanebben az időszakban érkezett meg a válasz Hamvas Endre kérdésére is, hogy mivel „Mindszenty az 1956. októberi találkozásukkor visszavette az esztergomi főegyházmegye vezetését, ezzel Hamvas Endre megbízatása lejárt”.12

Székely Tibor

Érdekes volt?
A további cikkek is elérhetők, ha megrendeli az elektronikus vagy nyomtatott változatott! Kattintson ide!

 

1 MOL XIX–A–21–d–001/1957. (2.d.)
2 Eln. Tan. 33/1956. sz. tvr.
3 MOL XIX–A–21–a–H-44/1957.
4 Balogh Margit i.m.
5 MOL XIX–A–21–a–K-70/1957.
6 MNK Alkotmánya 54. § /1/ és /2/
7 MOL XIX–A–21–a–K-54/1957.
8 MOL XIX–A–21–a–K-72/1957.
9 ÁBTL 3.1.5. O–13405/2 (pp. 234-235).
10 MOL XIX–A–21–a–K–70/1957.
11 ÁBTL 3.1.5. O–13405/2 (pp. 218-222).
12 MOL XIX–A–21–a–E-95/57. 

egysza

Adószám: 19667908-1-43
(Az szja 1 százalékának felajánlásához)
Közhasznúsági jelentéseinkhez kattintson ide.