egyházfórum
ALAPÍTVÁNY
KIADÓ
FOLYÓIRAT

A kormánypárti retorika újra és újra visszatérő gondolata, hogy a nyugat-európai társadalmak jó része elszakadt keresztény gyökereitől, az emberek már nem ismerik a tízparancsolatot és vallási hagyományaikat, a keresztény értékeket pedig föláldozták valamilyen profithajhász gazdasági liberalizmus oltárán. A Nyugattal szemben a magyar kormánypártok szeme előtt állítólag egy Robert Schuman-i keresztény Európa eszménye lebeg, ennek megfelelően az alkotmányban rögzítették a kereszténység nemzetmegtartó szerepét, és törvények egész sorával törekednek az ún. keresztény értékek védelmére. Ezek közül is kiemelkedik a hagyományos családmodell védelme és az új egyházügyi törvény. Logikusan következik mindebből, hogyha a magyar kormány és parlamenti többség intézkedéseit nemzetközi bírálatok érik, azok nem lehetnek szakszerűek és megalapozottak, hanem főleg baloldali és liberális körök ideológiai természetű, nemzet és keresztény ellenes támadásai. Ez a retorika muzsika sok hazafias érzelmű református és katolikus hívő fülének.

A kormánypárti retorika újra és újra visszatérő gondolata, hogy a nyugat-európai társadalmak jó része elszakadt keresztény gyökereitől, az emberek már nem ismerik a tízparancsolatot és vallási hagyományaikat, a keresztény értékeket pedig föláldozták valamilyen profithajhász gazdasági liberalizmus oltárán. A Nyugattal szemben a magyar kormánypártok szeme előtt állítólag egy Robert Schuman-i keresztény Európa eszménye lebeg, ennek megfelelően az alkotmányban rögzítették a kereszténység nemzetmegtartó szerepét, és törvények egész sorával törekednek az ún. keresztény értékek védelmére. Ezek közül is kiemelkedik a hagyományos családmodell védelme és az új egyházügyi törvény. Logikusan következik mindebből, hogyha a magyar kormány és parlamenti többség intézkedéseit nemzetközi bírálatok érik, azok nem lehetnek szakszerűek és megalapozottak, hanem főleg baloldali és liberális körök ideológiai természetű, nemzet és keresztény ellenes támadásai. Ez a retorika muzsika sok hazafias érzelmű református és katolikus hívő fülének.

A közös európai értékek alapján természetesen az Európai Uniót is jogosan és megalapozottan lehet bírálni. A magyar kormánypárti retorika azonban nem erről szól. Ebben szinonimaként használják az olyan kifejezéseket, mint kereszténység, keresztény kultúra és keresztény gyökerek, hazafiság és keresztény értékek. Márpedig alapvetően különböző, nem egyszer egymással meglehetősen feszült viszonyban álló, sőt egymást kizáró dolgokról van szó. A Názáreti Jézus örömhíre ugyanis gyakran nem volt felismerhető a rá hivatkozó hatalmi kereszténységben és az ún. történelmi egyházak gyakorlatában, és az sem biztos, hogy a zsidó gyerekek tucatjait megkínzó és elégető Kapisztrán Szent Jánostól kellene hazafiságot tanulni az európaiaknak. Igaz, Európa keresztény gyökerekből is táplálkozik, de ezek a gyökerek nem csak a jézusi hitet, hanem a néha nagyon is borzalmasan megnyilvánuló vallást is jelentik. Mindennek leképeződése a keresztény kultúra a maga fönséges és riasztó emlékeivel együtt. Magyarországon egyesek ma is csak a rosszat, míg mások csakis az értékeket látják benne.

A II. Világháború után Nyugat-Európában elindult egy tisztázó folyamat, amelynek során lassan elválasztották egymástól a terhes keresztény történelmi örökséget és azokat a jézusi tanításron nyugvó értékeket, amelyre egy békésebb és igazságosabb társadalom építhető, és amelynek megteremtésében, akárcsak az emberi jogok – beleértve a vallás és felekezeti szabadságjogot is – védelmében a nagy történelmi egyházak korántsem jeleskedtek. Az Unió alapító atyái, Konrad Adenauer, Robert Schuman vagy Alcide de Gasperi nagysága éppen abban van, hogy búcsút tudtak venni a torzító hagyományoktól, és az ezektől megtisztított keresztény értékekre építették az európai egyesülést. Szemük előtt nem az egyház és politika összefonódására épülő keresztény nemzetállamok eszménye lebegett, amely tragédiák sorozatához vezetett az elmúlt évszázadokban, hanem épp ebből okulva egy az egész világra nyitott, annak értékeit integráló, a másikat és a másságot is elfogadó és tisztelő kereszténység víziója. Az 1997-es amszterdami szerződés megerősítette az Unió közös (keresztény és humanista) értékeit: „a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és szabadságjogok tiszteletét, valamint a jogállamiságot” (6/1. cikkely), de hozzátehetjük a toleranciát, a szociális piacgazdaságot vagy szolidaritást is, amelynek előnyeit hazánk manapság nagyvonalúan élvezi. Nyugat-Európa meghatározó politikusai elvégezték a leckét. Jó lenne, ha a letűnt időket idéző keresztes gyűlölet-háborúzás és ún. keresztény nemzeti politikai helyett a magyar kormánypárti politikusok is követnék példájukat.

Wildmann János

egysza

Adószám: 19667908-1-43
(Az szja 1 százalékának felajánlásához)
Közhasznúsági jelentéseinkhez kattintson ide.