egyházfórum
ALAPÍTVÁNY
KIADÓ
FOLYÓIRAT

Ajánlás

Negyedik évtizedének küszöbéhez érkezett folyóiratunk nevében köszöntöm kedves régi és új olvasóinkat. Ferenc pápa 2015. április 11-én, az Isteni Irgalmasság vasárnapjának előestéjén kiadott bullájában meghirdette az Irgalmasság Rendkívüli Szentévét (2015. december 8-ától 2016. november 20-áig). Lapunk jelen számát elsősorban e témának szenteljük. A pápa szavait idézve: „[…] az Egyháznak ebben a korszakos változásokkal teli időszakban […] újból rá kell találnia annak a küldetésnek értelmére, amelyet az Úr bízott rá húsvét napján, hogy tudniillik az Atya irgalmasságának jele és eszköze legyen” (Jn 20,21–23).

Súlypont rovatunk szerzői (egy római katolikus megyéspüspök, egy evangélikus lelkész, egy migránsokat segítő nem kormányzati szervezet jogásza, egy muszlim hitoktató és egy bencés obláta) vizsgálják az irgalom fogalmi tartalmát, teológiai és etikai vetületét, illetve az irgalmasság gyakorlásának konkrét módozatait. Dr. Beer Miklós aktuális látleletet ad a Magyar Katolikus Egyházról. A menekültválsággal kapcsolatban erős állítást fogalmaz meg: modern népvándorlás zajlik, amellyel – az isteni irgalom továbbadására felszólítva – az Úristen hozzásegít minket, keresztényeket Jézus követéséhez. „A morális restség a tehetetlenkedőt konkrétan a gonosz cinkosává zülleszti” – Donáth László Boldogok, akik mernek című, szenvedélyes esszéjében felráz és sürget: nincs mentség és nincs haladék, az irgalom nem tanítás, nem doktrína, hanem cselekedet, amelynek „nincs felekezete, sem neme, sem kora, hanem csak oka van, a másik rám szorultsága”, s az embernek „ínségbe került társát saját biztonságába kell vonnia”. Szabó Attila, a Menedék Migránsokat Segítő Egyesület jogi képviselője tárgyilagos hangú, adatokra és dokumentumokra épülő tanulmányában hasonlón vélekedik. Menedékkérőkhöz és menekültekhez kapcsolódó munkájuk morális alátámasztására tíz pontból álló érvlistát fogalmaz meg. Kérdése magában foglalja a választ: „Hogyan tudnánk másként kifejezni a demokráciába és az emberi szabadságba vetett hitünket, mint hogy lehetőséget biztosítunk azok befogadására, akik ezekre az értékekre vágynak?” A korábban már imámként is szolgált Daróczi Viktor széles körű áttekintést nyújt arról, miként jelenik meg az irgalom és az irgalmasság az iszlámban mint vallásban, a vele szorosan összefonódó arab nyelvben, az iszlám hitelveiben és vallásjogában, valamint forrásaiban. Ranschburg Ágnes Hildegard OSB költői ihletettséggel teszi föl kereszt-kérdéseit.

További rovatainkban Wildmann János részben a keresztény-zsidó párbeszéd újabb fejleményeiről, részben a februárban, Svájcban lefolytatott, külföldiek kitoloncolásával kapcsolatos népszavazás tanulságairól számol be. Kertai-Szabó Ildikó a demens betegek lelkigondozása során tapasztalható lelkipásztori szerepelégtelenség meghaladásának szükségességéről, a hazánkban e téren még csak most kezdődő tanulási folyamatról ír.

A teológus Török Csaba XVI. Benedek „elfelejtett”-elhallgatott örökségét elemzi, arra a következtetésre jutva, hogy az emeritus pápa pozitív szekularizációolvasata, az állam és az intézményes vallásgyakorlás viszonyáról való meglátásai akár egyenesen forradalminak is nevezhetők.

Kamarás István a Nobel-díjas Kertész Imrét, Boór János a Münchenben élt Pfitzner Rudolf pszichológus-pszichoanalitikust, kedves szerzőnket búcsúztatja. Kovács Györgyi B. Gáspár Judit klinikai szakpszichológus-pszichoterapeuta legújabb könyvét méltatja, kiemelve brechti vezérgondolatát: az emberben „rettenetes a kísértés a jóra”!

Pongrácz Mária

 


A teljes lapszámot megrendelheti, ide kattintva leadhatja rendelésését.




Share


Hozzászólások

egyszaKözhasznúsági jelentéseinkhez kattintson ide.

Új adószámunk:
19667908-1-43