egyházfórum
ALAPÍTVÁNY
KIADÓ
FOLYÓIRAT

A szorongó többség mítoszai

[...]

Marsovszky Magdolna antiszemitizmus- és anticiganizmus-kutatóval**1 a társadalmi paranoiákról és a rasszizmus működési mechanizmusáról beszélgettünk.

Definiáljuk mindenekelőtt a rassz, a rasszizmus fogalmát az ön rendszerében!

Elsőként tisztázni kell, hogy biológiai értelemben nem léteznek rasszok, az emberifajkonstrukcióknak nincs természettudományi alapjuk. Az emberek között nincsenek különböző fajok, csak egy faj van, mégpedig az emberiség maga. Az, amit mi rassznak vagy fajnak hiszünk, nem biológiai adottság, hanem szociális, illetve kulturális konstrukció. Azok a „fajbiológiai-természettudományi” kutatások, amelyeket a német nemzetiszocializmusban (német fasizmusban) végeztek a 20. század harmincas-negyvenes éveiben és amelyek alapján a rasszista emberek a másoknak vélt emberek genetikai másságát hangoztatják a mai napig, semmiféle kapcsolatban nem voltak a mai értelemben vett genetikával.

[...]

A németországi múltfeldolgozás legfontosabb lépése és érdeme, amelyből tanulni érdemes, hogy szakított az „egységes és homogén németség”-felfogással és fogalmával, majd ezt strukturális, intézményesített szinten is megvalósította. A „magyarság” kifejezés, amely etnikai alapú közösséget jelent (és az ethnos-ra vezethető vissza), völkisch-népnemzeti és homogenizáló fogalom; ellentétben áll a demokráciával (amelynek az alapja a démosz). Az etnonacionalista ideológia és nemzetkoncepció a nép fogalmán olyan organikusan összetartozó közösséget ért és feltételez, amely közös származáson alapul, és amelyet a többi, organikusan létrejött és ezért természetesnek vélt közösségtől kulturális és szellemi, leggyakrabban nyelvi sajátságok, valamint egy sajátos közösségi tudat különböztet meg, s amelynek kohéziós ereje morális tradíciókon nyugszik. Az etnonacionalista ideológia kulturálisan érvel, miközben a társadalmi, szociális folyamatokat biologizálja. Az „etnikum” ugyanis olyan elképzelt közösség (imagined community [Benedict Anderson]), amely vérségi származást (is) feltételez. Vérségi leszármazás azonban a családon kívül nem létezik. Ezzel a feltételezett (vérségi és kulturális) konstrukcióval kezdődik a társadalmi, szociális folyamatok biologizálása, amely a rasszizmushoz vezető út első lépcsőfoka. A völkisch-népnemzeti koncepció amúgy is totalitarista logikájú, mert létét az határozza meg, hogy a csoportidentitást tekinti az egyéni identitás alapjának. Az etnikai közösség modellje antagonisztikus ellentéte a „társadalom”-felfogásnak. A nép mint társadalom demokratikus koncepciója ezzel szemben az egyenrangú individuumok egymás mellettiségét hangsúlyozza, amelyet szociális érintkezések hálózata kapcsol össze.


A teljes cikk elérhető a lapszám megrendelésével.


 


Share


Hozzászólások

egyszaKözhasznúsági jelentéseinkhez kattintson ide.

Új adószámunk:
19667908-1-43