egyházfórum
ALAPÍTVÁNY
KIADÓ
FOLYÓIRAT

2013. augusztus 1-én lépett életbe a módosított egyházügyi törvény. Köztudott, hogy az alig két éve elfogadott eredeti változat nem állta ki az alkotmányosság próbáját. A kormánypárti képviselők feltehetőleg úgy vélték, jó munkát végeztek, ezért néhány napon belül lényegi változtatás nélkül újra elfogadták a jogszabályt. Több hazai és külföldi szervezet azonban továbbra is aggályosnak találta, hogy politikai alapon születik döntés arról, mely vallási közösségek kapják meg a jelentős privilégiumokkal járó egyházi státuszt. Az Alkotmánybíróság idén februárban ismét megsemmisítette a törvény azon rendelkezéseit, amely szerint a Parlament dönthet egy vallási közösség egyházként történő elismeréséről, kizárva a jogorvoslat lehetőségét. A Fideszes és a KDNP-s képviselők azonban érdemi egyeztetés helyett – immár a negyedszer – az alaptörvény módosításához folyamodtak: alkotmányba emelték a vitatott passzust, kizárva ezzel az Alkotmánybíróság további vizsgálódásának lehetőségét.

2013. augusztus 1-én lépett életbe a módosított egyházügyi törvény. Köztudott, hogy az alig két éve elfogadott eredeti változat nem állta ki az alkotmányosság próbáját. A kormánypárti képviselők feltehetőleg úgy vélték, jó munkát végeztek, ezért néhány napon belül lényegi változtatás nélkül újra elfogadták a jogszabályt. Több hazai és külföldi szervezet azonban továbbra is aggályosnak találta, hogy politikai alapon születik döntés arról, mely vallási közösségek kapják meg a jelentős privilégiumokkal járó egyházi státuszt. Az Alkotmánybíróság idén februárban ismét megsemmisítette a törvény azon rendelkezéseit, amely szerint a Parlament dönthet egy vallási közösség egyházként történő elismeréséről, kizárva a jogorvoslat lehetőségét. A Fideszes és a KDNP-s képviselők azonban érdemi egyeztetés helyett – immár a negyedszer – az alaptörvény módosításához folyamodtak: alkotmányba emelték a vitatott passzust, kizárva ezzel az Alkotmánybíróság további vizsgálódásának lehetőségét. 

Maga a módosított egyházügyi törvény annyi engedményt tett a korábbi változathoz képest, hogy ezután az el nem ismert vallási szervezetek is nevezhetik magukat egyháznak, és a Parlament elutasító döntése ellen az Alkotmánybírsághoz fellebbezhetnek (amelynek aligha lesz gyakorlati haszna). Szigorított viszont a „bevett egyházzá” nyilvánítás feltételein (pl. százéves nemzetközi vagy húsz éves hazai működés, valamint kb. tízezres minimális taglétszám). Az alapprobléma azonban mélyebb gyökerű, a vallási tevékenység egyoldalú meghatározásában rejlik: „A vallási tevékenység olyan világnézethez kapcsolódó tevékenység, amely természetfelettire irányul, rendszerbe foglalt hitelvekkel rendelkezik, tanai a valóság egészére irányulnak, valamint sajátos magatartáskövetelményekkel az emberi személyiség egészét átfogja.” (6. § (3) cikk). Ezek szerint azok a magukat vallásinak tekintő szervezetek, amelyek kevésbé a tanra, a hitvallásra, hanem inkább a szeretet cselekedeteire koncentrálnak, nem végeznek vallási tevékenységet. És ha így is lenne: miért támogatandóbb, hasznosabb a társadalomnak az előbbi, mint az utóbbi? Netán nem kívánatosak a társadalmi problémákat fölfedő egyházak, amelyek kevésbé az ideológiára, sokkal inkább a szegényekkel, a hajléktalanokkal, a munkanélküliekkel, a cigányokkal és egyéb hátrányos helyzetűekkel való foglalkozásra helyezik a hangsúlyt?

Amikor az Alkotmánybíróság megsemmisítette a törvény említett rendelkezéseit, akkor a státuszuktól megfosztott egyházakat visszamenőleges hatállyal visszahelyezte jogaikba. Ezzel elvileg jogosulttá váltak a nekik fölajánlott egyszázalékos személyi jövedelemadóra. Gyakorlatilag azonban a kormány, illetve a NAV szabotálták a döntést, és nem adtak technikai számot ezeknek az egyházaknak, így ők mégsem juthattak hozzá a szja-felajánlásokhoz. A kormány majd ezt is elosztja az elismert 27 felekezet között. Mindezzel állítólag nem sérül a vallásszabadság, hiszen ennek „csak az egyházak anyagi természetű, állami támogatásával kapcsolatban van jelentősége”, írta a kormány politikáját támogatandó még 2012 elején Márfi Gyula veszprémi érsek. Más szóval, ha egy nem bevett egyház nem kaphatja meg a neki felajánlott szja-t, iskolái, egészségügyi és szociális intézményei után pedig a bevett egyházi fenntartónak járó állami támogatást, akkor ezzel nem sérül a vallásszabadság. Semjén Zsolt és Balog Zoltán az egyházpolitika magyar modelljét meghirdető írásukban több mint tíz évvel ezelőtt még leszögezték: „az állam nem mondhatja azt, hogy biztosítja a vallásszabadságot, de nem finanszírozza a közfeladatok átvállalását”. Persze lehet, hogy Márfi érsek is másként vélekedne, ha az állam a katolikus egyháztól vonná meg az apanázst.

A nagy egyházak képviselői itt-ott ímmel-ámmal nemtetszésüknek adnak hangot az új szabályozás miatt, de komolyabb tiltakozásra nem futja. Miért is, vélekedett egy közmegbecsülésnek örvendő püspök, hiszen Jézus Krisztus csak egyetlen egyházat alapított.

Wildmann János

egysza

Adószám: 19667908-1-43
(Az szja 1 százalékának felajánlásához)
Közhasznúsági jelentéseinkhez kattintson ide.