egyházfórum
ALAPÍTVÁNY
KIADÓ
FOLYÓIRAT

Interjú Ulrich Luz professzorral

Professzor Luz, Ön a Máté-evangélium egyik legjobb szakértője, azonkívül az USA-tól Szentpétervárig, Szófiától Japánig ismert és elismert biblikus szaktekintély. Mesélne nekünk a mestereiről. Kiktől tanult, és kik hatottak leginkább Önre?

Zürichben Hans Conzelmann1 tanítványa voltam, és ezzel azt is mondhatom, hogy Rudolf Bultmann2szellemi „unokája”. A szisztematikus teológiát Gerhard Ebelingtől3 tanultam, de tanultam Eduard Schweizernél,4 Karl Barthnál5 Baselben, Walther Zimmerlinélis, aki igen jelentős Ószövetség-kutató volt Göttingenben. Hans Conzelmann segítségével lettem járatos és elkötelezett művelője a „kerigmatikus teológiának”. Igen sokunk került közel Bultmannhoz: Ez azt jelentette, hogy hittünk, talán túlságosan is, a hitvalló teológiában. Mindannyian lelkészek akartunk lenni, és az evangéliumot és semmi mást hirdetni. Soha nem gondoltam azt, hogy egyszer még Újszövetség-professzor leszek. Ez csak úgy „megtörtént” velem, de ez soha nem volt a karrierem fő célja.

Ön jól ismerte Edward Schweizert, hiszen évekig az asszisztense volt. Egyesek szerint ő nem alapított iskolát, de mégis sok követője volt. Miben látja nagyságát?

Igen jelentős tanár és óriási személyiség volt, aki hagyta doktoranduszait a maguk útján menni. Egy nap azt kérdezte tőlem, szeretnék-e a tanársegédje lenni – annak ellenére megkérdezte, hogy én akkor kollegájának, Hans Conzelmann-nak voltam a diákja. Természetesen azt válaszoltam: „Igen, örömmel, de csak akkor, ha tovább foglalkozhatok azzal a számomra alapvető kérdéssel, miért hallgat Bultmann annyira a „Rom 9–11-ről es az ezzel összefüggő szövegekről”. Ezenkívül, ha írhatom tovább a disszertációmat Pál történelemfelfogásáról. Eduard Schweizer erre azt válaszolta: „Ó igen, természetesen mindent folytathat, amibe belefogott!” Őt az a diák érdekelte a leginkább, aki a saját útját járta, és akinek különbözött a teológiai véleménye az övétől. Nagyon nyitott, párbeszédre kész személyiség volt. Sőt, arról is meg volt győződve, hogy ő, a nagy professzor is tanulhat valamit a diákjaitól, még az elsőévesektől is. Ez a magyarázata annak, hogy, bár nem teremtett „Schweizer-iskolát”, mégis sikeres tanár volt.

Ön jól ismerte az evangélikus biblikusok háborús nemzedékét: Martin Albertzet, Rudolf Bultmannt, Martin Dibeliust, Erich Faschert, Gerhard Kittelt, Ernst Lohmeyerzzet, Karl Ludwig Schmidtet, Julius Schniewindet. Kiről van ezek közül személyes élménye, és milyen területen tartja őket igen jelentősnek?

Nem! Közülük a legtöbbet személyesen nem ismertem. Ne feledje el, hogy én 1938-ban születtem, és a teológiai tanulmányaimat csak 1956-ban kezdtem. Ekkor ők már mind tudós emeritus-ok voltak, és nem tanítottak többé. Az egyetlen, akit személyesen ismertem közülük, Rudolf Bultmann volt. Kétszer találkoztam vele diákként az egykori marburgi diákok konferenciáin. Nagyon lelkesedtem érte, mert annyira tökéletesen, világosan és egyszerűen tudott bármiről beszélni, hogy én – a kis diák – is megérthettem minden szavát. Ezenkívül nagyon szerény ember volt, nem használt különleges retorikát, és nem voltak személyes ambíciói. Később, amikor már tanársegéd voltam, leveleztem vele, és olyan kedves volt, hogy összegyűjtette tanulmányainak összes fellelhető különlenyomatát, és elküldte nekem személyes dedikációjával. Ezeket kincsként őrzöm ma is.

Melyek voltak Ön szerint az Újszövetség-kutatás legvitatottabb kérdései az elmúlt 50 évben?

Ez nagyon összetett kérdés! Válaszolni csak a saját nézőpontomból tudok rá: Mik voltak a legfontosabb vitatott kérdések számomra? Azt mondhatom: egyik a történeti Jézusé, mert végső soron a kérdés az, vajon van-e a keresztény hitnek valamilyen, a saját konstrukcióinkon
és képzeletünkön túlmutató alapja? A másik az Újszövetség utótörténetének (post history) problémája (hatástörténet, németül: Wirkungsgeschichte), mert ez magában foglalja azt a kérdést is, vajon a szövegnek egyetlen „hiteles” értelmezése vagy sokféle lehetséges interpretációja van-e. Ugyanakkor magában foglalja a római katolikus értelemben vett „hagyomány” szerepének a kérdését is. Végül pedig az, hogy milyen kilátásai vannak az újszövetségi teológiának a „lingvisztikai fordulatot követően” („after the linguistic turn”), mert ebben benne
foglaltatik az az alapvető kérdés is, miszerint létezik-e a „világon” kívül egy olyan „extra-lingvisztikai” valóság, amely kizárólag a nyelv által érhető el a számunkra.

1 - Hans Conzelmann (1915–1989), evangélikus teológus és Újszövetség-kutató. Tübingenben tanult teológiát, Marburgban 1936–37-ben Hans von Sodent, és Rudolf Bultmannt hallgatta, akik nagy hatással voltak rá. Lukács evangélium szakértője, földrajzi és redakciós kérdésekkel foglalkozott, a szinoptikus exegézis klasszikusának számít.

2 - Rudolf Bultmann (1884–1976)

3 - Gerhard Ebeling (1912–2001). Tanulmányait Marburgban R. Bultmann-nál kezdte, majd Zürichben Emil Brunnernél tanult. 1936–1945 között lelkész és a német hitvalló egyház tagja. Előbb egyháztörténelmet és egyházjogot, majd szisztematikus teológiát tanított Tübingenben, később dogmatörténetet Zürichben. Vezető szerkesztője volt a Zeitschrit für h eologie und Kirche c. folyóiratnak.

4 - Eduard Schweizer (1913–2006). Az Újszövetségi professzora. Mainzban, Bonnban, Zürichben, New Yorkban és San Franciscóban tanított.

5 - Karl Barth (1886–1968), Előbb Bernben tanult teológiát, majd Berlinben Harnack professzornál. 1914-től a liberális teológia ellen fordult. 1934-ben megtagadta a feltétlen hűséget Hitlernek ezért állásából elbocsátották, majd a nemzeti szocializmus elleni egyházi ellenállás szervezője, a hitvalló egyház alapítója lett.

6 - Walther h eodor Zimmerli (1907–1983), jelentős svájci református Ószövetség-kutató.

7 - Pinchás Lapide (1922–1997) Ausztriából kivándorolt zsidók leszármazottja, fi lozófus és teológus. 1938-ban Palesztinába
költözött, a Gilboa kibuc alapítója volt. A zsidó–keresztény párbeszéd szakértője volt, Jeruzsálemben és Frankfurtban
tanított, vendégprofesszor volt Göttingenben és Svájcban is.

Benyik György

(A cikk folytatódik - ha felkeltette érdeklődését rendelje meg ide kattintva)

egysza

Adószám: 19667908-1-43
(Az szja 1 százalékának felajánlásához)
Közhasznúsági jelentéseinkhez kattintson ide.